A LĂŠg

Teophylaktosz szerint a Levegőt is tisztelik a magyarok. A Lég szó, amint adja magát, a Lé-Ga összetételből eredhet. A Lé folyékony közeg, mint a levegő és a víz, a Ga Ház. A Lég magasan helyezkedik el, ebből a helyzetéből ered a Leg fokozó szó. Egyik fejleménye a Leg szónak a Legio. Kezdetben csak egy Legio volt Rómában, aminek a tagjai a Leg-Jó (legjobb) harcosok voltak. Róma nyelve és története tele van magyar szavakkal, elvégre a magyarok alapították ezt a várost is, nem is majmok.

Levegő szavunkban a Lev és az Égő részelemek ismerhetőek fel. A Lev az Oroszlán, vagyis a Nap, a Magor, az Égő szó meg amúgy érthető szerencsére. A Lev Égője tehát az a közeg, amiben a Nap ég. Eszerint úgy gondolták, hogy a Napot, a Levet ez a bizonyos Égő anyag élteti, vagyis a Levegő egészen a Napig terjeszkedik? Nem biztos, mert az ember, a magyar is Lev, vagyis Oroszlán. Ezért a Lev Égője a magyar ember életben tartója is lehet. Mivel a Lev – Oroszlán szót a Levéssel azonosítják, rá kell mutatni, hogy a Lét valóban kapcsolatban van az Oroszlán fogalmával. A Levita törzs magyar eredete kétségen felüli, ők az Oroszlán törzs. Fontos Levante neve is, ami a Földközi-tenger keleti partszakaszának magyarokra vonatkozó neve.

Szél szavunk eredetét még nem sikerült felderíteni. Annyi bizonyos, hogy a Szé Fény, illetve Gabona értelmű, az L lehet igeképző is. A Szél a levegő mozgása. A Széle valaminek, pl. Lapszél, természetesen azonos a Szél szóval, bár ezzel kapcsolatban is sületlenségeket állítanak egyesek. A Szél Szélről jön, Szélről fú. Régi térképeken a négy sarokra (ÉK, ÉNy, DK, DNy) négy pufók emberfejet rajzoltak, amint a szájukból szelet fújnak a világra.

A Szellő a Szél becézése. A két „LL” jellegű becézést a latin is örökölte tőlünk, de más utódnyelvünkben, mint az angolban is, jellegzetes. Még megjegyzem, hogy a Ló/Lő gyakran Embert is jelent. A Szel-Lő ezért lehet Szél-Ember is, vagyis kicsi szél a nagy szélhez képest. Elvégre az ember eléggé kicsi a légóceánhoz képest.

Szellet szavunk rĂŠgen Szellem ĂŠrtelmĹą volt.

Szellem szavunk ma nagyon elterjedt. Azokat a kisebb isteneket mondjuk szellemeknek, amelyek itt léteznek közöttünk. Egyes esetekben a halottak lelkei is szellemek. Olyan szellemek, akik nem tudtak, valamilyen fontos oknál fogva, átjutni Isten szellemi létsíkjára, ahol a bírák elé kell majd állniuk. Ezért itt kísértenek az élők világában, amíg meg nem oldódik a probléma, ami miatt itt ragadtak az anyagi világban.

Lélek szavunk egyszerűen Lél Éke értelmű. Maga Lél isten is a Levegő Ura. De ne a szumer Lil (En-Lil) szóból vezessük le a magyar megfelelőket, hanem éppen fordítva, a szumer istennevek is, mint En-Lil, magyar eredetűek.

Ismert a Levegőég kifejezés is, ahol az Isten és az ember közötti lények jelentős része lakik. A magyar mítoszokban gyakorta szerepelnek a Lég lényei. A Zúgó Viharnak felel meg a Rossz Lélek. Az Ördögnek szél a méne, amelyen nyargal. Megjelenése Zúgó Szélben történik. Egy mondánkban a kijátszott és becsapott három ördög egyike Forgószéllé, a másik Repülő Mennykővé, a harmadik zúgó Viharrá lesz.

A Légies Tündér a levegőben jár, szelet és égiháborút gerjesztve. A Forgószél a boszorkányok tánca. A Dühöngő Sárkány a levegőben repülve Szélvészt gerjeszt. Légben repül a Tüzes Lidérc, valamint a légben nyargaló Tátos.

Az Óriások egy része is képes a levegőben száguldani.

Szélanya, vagy Léganya tündérnő fiai a hazatérő Szelek. A Szélsógor veszedelmes, még embert is ehet.

Nemere a neve a székelyföldi öldöklő szélnek, ami még az embert is megölheti. Nemere neve nem azonos Nimrúd nevével, de Ninurtáéval sem. Sajnos, hősi neveinket nem értik a kutatók, ezért mindenfélét kitalálnak róluk.

A SzĂŠlĂźtĂŠs a GutaĂźtĂŠs. A Guta egy kisebb szellem.

A Szél gyakran Madár képében lett megszemélyesítve. Atilla nevét Aquila, vagyis Sas formában is írták, ami azt jelképezte, hogy Atilla, mint a Sas csap le az ellenségre. A Turul lehet Sas vagy Sólyom, a régi ábrázolások szerint. Atilla madara a Turul volt. A Hadnemtői Holló alakja is lehet Szél formájú.

Az Érc Szélkakas a szél irányának a jelzője.

A Kékhegység ormán lakik a Légtündér, a Szélanya, kék ruhában ülve, számtalan kapuval bíró Kék háza előtt. Fiai, a szelek a kapukon ki-be járnak. A hőst a Déli Szél és az Éjszaki Szél sem segíti meg, de az Esti Szél, anyja kedvence, végül igen.

A SzĂŠlkirĂĄly nagy istensĂŠg, a NapkirĂĄly ĂŠs HoldkirĂĄly testvĂŠre.

A Szél Laka és Hona rejtélyes hely. A Fehérhegység Poson és Nyitra megye határán lévő Nádas helység melletti völgyben van, itt áll a Szél Vára. Benn a Hegy Szellem fogva tartja a szeleket, a nép elkerüli a területet. A néphit szerint Turócban a mazarna barlangban lakik a Szél Szellem. A Zólyom és Liptó közti Ördög Menyegzőjének nevezett hegyorom a Szél Laka.

A Hegyszellem az Erdő királlyal van szövetségben. Az Erdő király a szélparipákon járó Vihart hívja szövetségesül a szerelmét megvető Tündér Vándorláp ellen. A vízi, ördögi vagy tündéri Zöldszellem vagy Zöld Szörny szövetségben van a Zivatarral. A Fehérhegy szelleme szélméneken jár.

Időjós szerepe van a Lisztesi hegységnek Nógrádban. Hasonló a Málna pataki és a Kornai hegység is.

A Vihar és Zivatar gerjesztése a szellemeké, de a tudás leszállt már az emberekre. A jósnők képesek Tündéri Szelet, vagy Zivatart gerjeszteni. A tudás átszállt a Boszorkányokra és a Garaboncokra is. A Légies Istenség megjelenéseiben már csak jós, varázsló, bűvös, pogány papi hagyományt látnak a régebbi kutatók.

A szelet fontol, fĂźst ĂĄrĂĄn szelet akar venni, ĂŠs fĂźst ĂĄrĂĄn szelet ĂĄd rĂŠgi kĂśzmondĂĄsaink. A SzĂŠl ĂĄros (ĂĄrus) kifejezĂŠs Ipolyi korĂĄnĂĄl rĂŠgebbi eredetĹą. A SzĂŠl csinĂĄlĂł, a Szelverdi, a Szeleburdi, a SzĂŠlhĂĄmos nevek mĂśgĂśtt ĂŠrdekes hagyomĂĄnyok lapulnak.

Szélneveink: Éjszaki szél, Apuliai szél, Napkeleti szél, Napnyugati szél, Föl szél (aquilo), Nappali szél, Jövendölő szél, Déli szél, Forgószél. A Juszél a palócoknál a csípős szél, a Vak Tamás szél északkeleti irányból fúj. A Jakab szél és Demeter szél ezeken a napokon fúj.

A Fergeteg, Szélvész, Zivatar, Zihar, Zegernye, Vihar, Viheter, Viheder, Orkán, Szélvihar a szelek különböző fajtái. A Fergeteg vagy Forgatag hatalmas erejű szélvihar, ami mindent felforgat. A Szélvész Vészt hozó Szél.

A Zivatar a Zi – Élet, Va – Magas, Kisebb Isten, Tar – Tárol, Csillag szavakból áll, hacsak nem a Szi-Va-Tar újabb alakja. A zivatar életet adó esőt hoz, többnyire rövid ideig tart.

A Zihar szóban a Zi az Élet, a Har Hegy, ami az élet elleni villámokról is beszélhet.

Vihar szavunkban a Vi a Ví igével azonos, fénylő, villámló jelentést is tartalmaz. A Har egyértelműen Hegy, ami megint a hegyes villámokról beszél. A Vi-Har a szlávoknál Vichor – Szélvész formában él, a finneknél Vihuri az alakja. Mindkét alak magyar eredetű. A Viheter, Viheder talán a Vi és a Het-Er (Hét-Úr, Király-Úr) elemekből ötvöződött.

Orkán szavunk az Or-Kán felbontás alapján Hegy-Kán értelmű. A Kán magyar eredetű rangnév, a Kan egyszerű változata, sok magyar nyelvész is az alig 1.700 éves törökök tulajdonának írja le ezt a fontos és nagyon régi magyar szót. Az Or-Kán, mint Hegy-Kán, akkora erővel támad, mint egy hegy. De az Ork-Án jelentése már Égi (Án) Hegyecske, ami rengeteg villámot szór a földre.

Zegernye szavunk titokba burkolózik előttem.

A HurrikĂĄn kĂśr alakĂş vihar, KĂśrri-KĂĄn, Vihar-KirĂĄly. Nem akarom elhinni, hogy a Hurri ĂŠs KĂĄn szavakbĂłl ĂĄll Ăśssze az amerikai eredetĹąnek gondolt szĂł.

A TornĂĄdĂł azonban mĂĄr egyszerĹą szĂł, a Tor ĂŠs a Nad (Nagy) magyar szavak ĂśtvĂśzete. De ebben a szĂłban a Tor az a Hegy, amelyik a viharbĂłl lefelĂŠ nyĂşlik a fĂśld irĂĄnyĂĄba.

Itt érdemes kitérni néhány közismert névre, mivel a latin és görög fejezetben talán elfelejtődnek. A Levegő latinul Caelum, Aér, Ventus, Animus, Spiritus. Több jelentésük van, amint sok más latin szó is hasonló fogalmakat jelent. A Caelum kiejtése Ka-Élum, vagyis Háza az Élőmnek. Ha Célumnak ejtjük, akkor nincs pontos jelentése a szónak, tehát az Ae ebben a szóban nem É, hanem A és É kiejtésű. Az Aér az Éra (Aera) rövidülése, jelentése É-Ra, vagyis Háza Ra istennek. Ez az egyik szféra, ebben úszik a Napisten.

A Szellem Spiritus, Animus. A Spiritus a Szapiritusz egyszerűsödése, így saját népnevünket tartalmazza. Sza a Menny Fia, a Pir a Pi-Ra rövidülése, a Piros Nap neve, amelyik felkel reggel. Piros lábaival gördül fel az égre, amelyen sok lábával átgördül, átforog, vagy kocsiján vágtat végig. Szapir népnevünk alatt a csillagismerőket értették Itáliában. A Spiritus jelent Leheletet, Szellőt, Lelket és Szellemet is. Az Animus értelmét Nemtelennek vélem, az A fosztó képző, a Nim a Nem változata. A halott lelke lehet Animus. A régi magyar Szellet Aura. Az Aura az A és Úr magyar szavakból jött létre. Az Úr lehet a Nap is.

A görög Zephyros, Boreas, Notos testvérek, Boreas fiai Zetes és Kalais a szárnyas szelek. A Zephyros névben a Szép-Hír értelmet láthatjuk. A Boreász még ennél is érdekesebb. Északi Szél a nevének jelentése. Bor-E-Ász a helyes magyar értelme, amely névben a Bor a Víz. Az Üveg hegyek déli lábainál 10.000 éve még hatalmas, 50 km széles folyamok hömpölyögtek. Bor-E a Bor-Háza, erre az északi tájra vonatkozik a név, mégpedig magyar nyelven. Az Ász kisebb isten és a hős, hérosz neve, tehát Bor-E-Ász a Víz-Házának-Istene. Mivel a Bor pl. a Borul szóban az égre és a viharokra is vonatkozik, ezért a Bor névben Északi Beborulást is felismerhetünk. A Notosz a Déli szél neve.

A magyarok csak egyetlen dologtól félnek: ha fejükre szakad az ég. E mögött a szólás mögött nem a vihartól, orkántól való félelem van, hanem az égbolt kilendülése. Amikor az égbolt kilendül a helyéről, akkor nagy a baj, a Föld letért a pályájáról. Ettől félnek a magyarok, de ennek a félelemnek csillagászati alapja van.

Az Eget szférák, magyarul Héjak alkotják. A Héj az É – Ház jelentésű szavunk modern alakja. A Szféra is magyar eredetű, Isz-Fér a szó két eleme, a Fény-Férőhelye a jelentése. Hét, kilenc és tíz szféráról tudunk, a szférák magyar neveinek felderítése folyamatban van.

Az Ég fogalmához még számtalan titokzatos dolog tartozik, amelyek tárgyalása várat magára.